Mert csak az a jó, amit én csinálok és készítek a családom számára!

2012. január 26., csütörtök

Rakottkel

Nem egy ritka recept, de szeretem. A mostanival csak annyi volt a gondom, hogy irtó beteg voltam, és elvesztettem az ízérzékelésem. Úgyhogy találomra készítettem. A férjecském is ugyanígy van, így ő sem tudott véleményt alkotni. De sebaj, a fiúk megették! :)


Hozzávalók:
1/2 kg darálthús
bors
fokhagyma
majoranna
vegeta
rizs
sajt
tejföl

A darálthúst egy kevéske zsíron megpirítom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy majdnem ellepje. Fedő alatt készre főzöm, majd zsírjára pirítom, közben pedig ízesítem. Eközben felteszem a rizst főni, de sót nem teszek bele. Ha kész hozzákeverem az elkészült húshoz, és tovább főzöm egy vagy két percig. Ha kell még, akkor ilyenkor még sózok, vegetázok rajta.

Anyukám mindig rétegesen készítette, ami egyrészt azért jó, mert szép, de másrészről azért rossz, mert külön érzi az ember lánya az ízeket. Nem győztem összekavarni! Akkor persze jól leszidott, hogy mit is csinálok. De mivel apa is így csinált ezért ezután csak morgott. De egy biztos, összekavarva sokkal finomabb!

Ha félkész állapotban van a rizs és a hús, akkor a kelkáposztát forró vízzel leforrázom. Ehhez a leveleket egyesével leválasztom a fejről. Majd a levelek vastagabb erét kivágom alól, és addig főzöm a forró vízben, míg a egy kissé megpuhul, de még nem mállik szét! Ekkor kiszedem, lecsöpögtetem. 

Ha kihűlt, akkor egy jénai edénybe teszem a felét, szépen kiterítve, hogy egymást fedjék a levelek. Erre halmozom a tölteléket, majd a levelekkel betakargatom. Ezt jól letejfölözöm, és sajtot reszelek rá. Sütőbe téve addig sütöm, míg pirulni nem kezd.

Jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése