Legújabb ötlet, amit kipróbáltam a csíráztatás volt. Nemcsak, hogy fillérekből lehet előállítani, de rengeteg értékes vitaminnal és ásványi anyaggal van tele. Egy nagyon kedves ismerősöm ajánlotta, aki a facén osztotta meg velünk tapasztalatait. Két ezzel foglalkozó honlapot is ajánlott:
Mindkettőt alaposan átolvastam, átlapoztam, kinyomtattam egy-két infót, és nekiálltam csíráztatni. Először szezámmaggal próbálkoztam, ami nem sikerült. Nem tudom, mit baltáztam el benne, de nem jött össze. Ezért anyukámmal hozattam a tanyából egy nagy zacskó árpát, meg 3 nagy tányér, érett napraforgót. (Vidékiek előnyben!) Kukoricám van itthon a fiúk veteményeséből, így azt nem kellett kérnem. Búzát pedig anyósomtól kérek. Szóval a szezámmag után árpát csíráztattam, mert azt jobban ismerem, mint az előbbit. :)
Ez bejött! Gyönyörűen fejlődtek a magok, amiket aztán ma meg is kóstolhattunk. Bár lehet, jobb lett volna egy nappal korábban, mert egy kissé kesernyés lett az íze. Mivel tegnap orvoshoz kellett vinni a legkisebbet - kontrollra -, így a kóstolás elmaradt. Sebaj, legközelebb 3-4 nap után kóstoljuk először.
Ma a májkrémes kenyérbe tettem belőle, mert ez volt a tízórai. Hunornak feltűnt, és közölte velem, hogy ő ezt nem szereti, de aztán csak megette. Botondnak nagyon ízlett. Jelenleg egy dobozban tárolom a csírákat a hűtőben. Ha nem fogy el, akkor kiszárítom, és bele fogom tenni a kenyér- vagy a péksüti tésztájába. :)
De egy kicsit bővebben a csírákról:
4-5 nap alatt elkészül, és ráadásul nem kerül sokba, mint télen a különböző zöldségek, gyümölcsök. Egy maréknyi magból egy 750-1000 ml-es befőttesüvegnyi csíránk lesz, ami tele van a szervezetünk számára oly fontos vitaminokkal (A, B-komplex, C, D, E, G, K, U) és ásványi anyagokkal (kálium, kalcium,magnézium, foszfor, jód stb) . Salátákba, joghurtba, szendvicsbe is lehet tenni.
"Árpa (Hordeum vulgare) Az árpa igen régóta ismert, és az egész világon megtermelhető gabona-féle. Jól alkalmazkodik az éghajlathoz. Európába Ázsiából, Egyipto¬mon és Görögországon keresztül jutott el. A görögöknél kultikus szerepe volt, és úgy hitték, hogy növeli az erőt és a férfiak potenciáját. Homérosz Iliászában a bor és a kecske¬sajt mellett szent ételként említik. A néphagyomány szerint testhőmérséklet-csökkentő hatása van, és sok helyütt előszeretettel adják lázas betegeknek, árpanyák formájában pedig érzékeny belű betegeknél tartották gyógyító hatásúnak. Az árpa évszázadok óta a sörkészítés alap-anyaga. Áztatási idő: 12 óra Hőmérséklet: 18—21 °C. Az öblítések és az öntözések gyakorisága: naponta kétszer. Csíráztatási idő: 2—3 nap, 3—5 nap. A csíra hossza: megegyezik az árpaszem hosszával vagy 3 cm-nél rövidebb alakjában használható" (Ránky Edit: Csírazöldség a natúrkonyhában)
 |
| Ennél rövidebb szára kell, hogy legyen! :D Max 3 cm!!! |
Nagyon fontos, hogy a magok lehetőleg VEGYSZERMENTESEK LEGYENEK és vetőmagot még véletlenül se csíráztassunk!!! Étkezésre használható magvakkal próbálkozzunk!
A megfelelő magvakat bio boltokban lehet kapni, de élelmes vidékiek bio gazdálkodótól, vagy saját termesztésből tudnak szerezni/előállítani. Mi biztosan vetünk jövőre napraforgót a kertünkbe, pontosabban a fiúk az övékébe. :)
De hogyan is csíráztassunk?
A magokat egy üvegbe teszem, és egy függöny/tüll darabot ráfogatok egy befőttes gumi segítségével. Dupla mennyiségű vizet öntök rá, mint a magok mennyisége. Az áztatás után a vizet le kell róla önteni, majd az üveget 2-3 percre fejre kell állítani, hogy a felesleges víz is távozni tudjon, ugyanis a pangó vízben megrothadnak a magvak. Reggel, este locsoljuk meg. Napra tilos tenni! Sötétben világos színűek lesznek (B2 vitaminban gazdag), világosban zöldes árnyalatuk lesz (C vitaminban gazdag).
Milyen magvak csíráztathatóak?
- hüvelyesek (bab, borsó stb)
- gabonafélék (búza, árpa stb)
- olajos magvak (napraforgó, tökmag stb)
- füvek, fűszernövények (hajdina stb)
Érdemes kipróbálni, mert nagyon egészséges!
Csírázásra fel! :D
